Ez egy csúnya történet lesz, megint. Mert, nem csak fenékig tejfel az élet.
Tavaly nyáron, úgy volt, hogy műsort fogok vezetni egy tv-ben, kis adó, nem nagy kaland. Majd végül mégsem lett a dologból semmi, amit igazából nem is bánok annyira… 🙂
Amikor még minden úgy volt, hogy működőképes, a tv-nél lévő “kommunikációs igazgató” felhívott , hogy lesz egy új férfimagazin, ahol ő a főszerkesztő (micsoda összefonódások, tipikus magyar okosság) és kéne mennem fotózni egy sorozatot, természetesen nem ingyen és ruhában és minden szép és jó lesz, etc. Némi huzavona után, mikor pár napra rá mégis gondoltam, beszéljük meg a pénzt, mennyi az annyi, már nem volt olyan nagyvonalú kedvében. 🙂 De miután nem vagyok egy pénzéhes forma, meg csak pár órás elfoglaltságnak tűnt, végül megegyeztünk egy nem nagykaliberű összegben. Majd odamentem, megcsináltam, eljöttem és nem kaptam pénzt.
Megjelent a lap, láttam magam itt-ott, a képeimet a comment.com-on, elmesélték, hogy hölgyeim és uraim, M.D, csak náluk, csak most, csak ruhában, életében először!!!! Szenzációóóóóóó!!!!
Aztán szenzációsan betüntek. Pár hét múlva , miután elég furán derült ki az is, hogy nem leszek a tv-nél mégsem, gondoltam ezt az ügyet is zárjuk le és érdeklődtem a főszerkesztő úrnál, hova vigyem a megbeszélt összegről a számlát. Emailben elküldte, hogy ide és ide, átutalás stb. Számlát bevittem a szerkesztőségbe, de miután már volt senki ott, délután 3kor, ezért leadtam egy borítékban a portára. Aztán vártam, vártam, de az összeg csak nem jött. Majd felhívtam a szerkesztőséget, ahol a titkárnő mondta, hogy persze, kapcsolom az X.Y. főszerkesztő urat, de aki felvette a telefont a végén, ő már nem az volt, és semmiről se tudott. Se rólam, se a pénzemről, majd azt mondta, a főszerkesztő már nem dolgozik náluk. Azt mondta, nem is találták a cégemet az adatbázisban, ergo nem is létezem. Érdekes…. LOL.
Kaptam egy emailcímet, hogy ott reklamáljak, a tulajdonos, vagy nemtom ki visszaírt, hogy ők engem ingyen kaptak a tv-től, mint pr cikkhez az illusztráció, ott reklamáljak, őket ez a dolog nem érdekli…
Végül visszakaptam a számlámat postán, a következő indoklással: Teljesítés nem történt. ( biztos náncsi néni aszott térgyekalácsa volt az újságjukban, nem én… )
A tvnél azt mondják, nekik ehhez nincs közük, ők nem fizetnek. Szerintük a tag ott dolgozik, hivogassam, ha akarom a pénzemet látni. Nos, énszerintem meg nem hivogatok senkit, legyenek boldogok vele, vegyenek rajta egy új cipőt vagy költsék gyógyszerre.
….én meg megírom itt a dolgot, így jártam, és levonom a konzekvenciát, kivel nem kell bizniszelni. 🙁
15 Comments
Remek világban élünk mondhatom! A mi családi vállalkozásunk ezért ment tönkre! Elfelejtettek kifizetni minket! Persze mi az alvállalkozókat kifizettük!
ezek mennek…. 🙁 nem te vagy az első, aki ilyenről mesél nekem… ez a szomorú. 🙁
Lehet hogy túl gerinces vagyok, de nekem lesülne a képemröl a bőr, ha nem fizetnék olyanért amit megrendeltem és teljesítettek is!
Nos , ezért nem lakunk a hegyen egy villában, nincs dzsakuzzink, béenvénk, meg nem járunk a szeselszigetekre telelni. 🙂 de a tükörbe tudunk nézni, bár ez sokszor nem vígasztal! 🙂
Én gyakran megijedek a látványtól, 😀 de azért igen, én is bele tudok nézni a saját szemembe, amikor a tükör elé állok!
Amikor megromlik az ember értékrendje ezekről a dolgokról, akkor onnan nem lehet egyszerű visszajönni! Bár olyankor már nem is akar az illető jobb útra térni.
Be kell lássuk ez spec. tipikusan magyar dolog, ez a bürokratikus útvesztő és ez a fukar fillér ba–ás.
Talán egyszer idehaza is lessz szép világ. (Ezt már viccnek sem adom el, mi?)
Szerintem élvezd a tükörképed, mert végülis ha nem hal az ember éhen akkor az egyenes gerinc az ami az emberé tesz minket… nameg a hüvelykújunk, de azt meg a főszerkesztő dughatja fel magának.
Béke~
Ja és a nyuszi halál osztag ütős, honnan szerzed ezeket..?
Ezt el kell fogadni nincs mit tenni ellene ,ilyen emberek mindig is lesznek.
Nem csak nálunk, de ha elküldöd a képét egy bizonyos összeg fejébe elintézük.:D
De azt szokták mondani minden pofon után fel kell tudni állni és akkor nem leszel vezstes.Ez aztán bölcs gondolat mi.
Az edzöm mondta mindig és igaza volt.
Tovább sok sikert.
A nyuszik a devianart-ról jöttek! 🙂
A zsdakuzzival az a baj, hogy tisztogatni kell:)
én konkrétan félek tőle.
Nem szeretem ha bugyborékol:)
A történet tényleg csunya, viszont a nyulak aranyosak.
Fotó?
Még fotó?:)
Köcsög főszerkesztő! Fújj!
Sajnálom.:(
Hmm, a másik meg az, hogy te dolgozol, vagy csinálsz egy műsort, stb. és még neked kell a pénzedért (ami jár) szaladgálni, kuncsorogni!
Ez olyan mintha elhoznék a boltból egy kiló kenyeret és a boltos szaladgálna utánnam, hogy fizessem már ki!
Hihetetlen!
Próbálja meg ugyanezt eljátszani az APEH-el! 🙂
Dóri télleg, van valami APEh -es ismerősöd? Meg kéne vele piszkáltatni ezt a céget…
Áh, van egy mondás: mindenki azt tegye a másikkal is, amit magának kívánna. Semmi értelme, majd megkapja a sorstól úgyis a magáét, mindenki, aki megérdemli… mitgondolsz? 🙂
Hááát erre csak azt tudom mondani, hogy a sorsnak olykor segíteni kell.