Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Adatvédelmi áttekintés
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
6 Comments
Ellen Nitt: Azt hittem
Én azt hittem, hogy mindig kék,
ragyogó tükör a tenger,
s hogy rejtett aranyszemecskék
kincsével tele az ember.
Hogy járva a tengert, szembe kell
szállni merészen a széllel,
s akkor a hajós csodákra lel,
az idő nagy titkokat érlel.
Szálltam hát, Végtelen, feléd:
hullámok pörölye paskolt.
Ég s víz határa s a tengerfenék
derengett: messzi, deres folt.
S akkor megtudtam, hogy csak néha,
nagyritkán kék a tenger,
és hogy üres és szürke, még ha
csillog is sokszor, az ember.
Láttam földet, hol nincs tó, se folyó-
por és rög, semmi más:
nincs aranyszem a porban, melyb?l ott
gyúrják az ember fiát.
De tudtam: Nincs szebb feladat,
mint vágyva előre törni:
keresni, kutatni, hol rejlik a mag,
s szeretni, és gyűlölni.
És látni, hogy néha szürke homályon,
átragyog kéken a tenger,
s tudni: tisztább öröm nincs a világon
mint az, ha ember az ember.
Köszönöm! Köszönöm! 🙂 Ez nagyon nagyon szép volt!
És még valamit kifelejtettem…
Annyira nehéz meghúzni azt a határt, ami az “emberség” és a balekság között van. Én eddig mindenkinek segítettem, pénzzel, szavakkal, stb… És istenemre mondom, semmit nem kaptam cserébe… 🙁 Csak pofonokat, ha kiálltam az igazamért, még nagyobb pofonokat.
És most gondolkodhatom, emberséges vagyok-e akkor is, ha nem hagyom magam kihasználni,ha visszaszerzem az anyagi javaimat, tartozásokat behajtok?
Lassan azt gondolom, nem sokra tartom az embertársaimat, (tisztelet a kivételnek) egy állat sokkal több jószándékkal bír.
Emberséges vagyok-e így is? 🙁
Szia Dori,
Tetszik a blogod, jo fej vagy! Holnaptol ezt olvasgatom ebedidoben.
nem a Jaozsi.
Emberséges, vagy balek??? Nagy dilemma! Isten hozott a klubban! 🙂
… és szép a vers. A,B,B,A, még erre is gondolt a fordító…
Még egy kicsit a művészetnél maradva:
Ha még élne, megkérném rá Helmut Newton-t, hogy csináljon rólad vagy 200 fényképet… Szigorúan fekete-fehérben.
Mindenkinek ajánlom (Dó neked is!), hogy aki nem ismeri még a képeit, üsse be a gugliba a nevét, és keressen a képek között.