Éjjel egy óra van… jóéjszakát Mindenkinek!

  A ház törpéi

Este, ha alszol, hallgat a környék,
kip-kop, a falban, járnak a törpék.

Mindnek a térdét veri szakálla,
görnyednek kétrét, övükben lámpa.

Mindnek övében kis lila lámpa,
csipkebogyóolaj annak a lángja.

Este, ha csend van, alszik a háznép,
moccan  a falban arasznyi árnyék.

Puttonyt hoz egyik, másik meg zsákot,
emez telt tarsolyt, amaz iszákot.

Mindnek övében kis lila lámpa,
elalszik nyomban mind, aki látja.

Zsákban, iszákban hozzák az álmot,
Borzinak nagyfülű zöld elefántot.

Orsinak kendőt, nappal és holddal,
hímesen rajta a rét, a hegyoldal.

Jancsi álmában trombita harsog,
fújja, csak fújja ebédre a marsot.

Nézz oda, indián lány lett a Nóra,
tolldíszben, íjjal pattan a lóra.

Fufika büszkén vezet egy taxit,
kezében kormány, meg sem áll Paksig.

Képeskönyvekkel játszik az Eszter,
lép képből képbe, szabad ezegyszer.

Balázska meg kap óriás sakkot,
királlyal ad ma Pistinek mattot.

Közben a házban, körben a falban,
kip-kop, a törpék járnak szakadatlan.

Néha megállnak, esznek és isznak,
olykor a konyhán felsír a vízcsap.

Nem hallja senki, alszik a háznép,
s kip-kop, már volt-nincs
a sok kis árnyék.

Mire a reggelt üti az óra,
nem leli őket Jancsi, se Nóra.

Tóth Bálint