Van annak valami diszkrét bája, mikor egyik hétvégén mintha a parlamentben lépnék fel, a döbbenetet napokig alig tudom palástolni… másik héten az éjszaka ismert szereplője jön be az öltözőbe -láttuk a műsort a különteremben, most azonnal mégegyszer ugyanezt a barátomnak. Majd zordan hozzáteszi, mikor látja, hogy a szám húzom: következménye lesz annak, ha nem.
…lenézően beszél velem a pincér, akinek a lába remeg , amikor azt az embert szolgálja ki, aki műsor után kezet csókol nekem az öltözőben. Hát ki is vagyok én???? Az egyikük szemében kurva, másiknak az elérhetetlen lány. Van aki tudja-sejti, hogy bármennyit tesz elém, sosem kap meg. A többség hisz, amit hinni akar.
Ha könyvet írok egyszer, nem kell nekem a Tanár úr segítsége. Pár álmatlan téli éjszaka és bestseller születik. 🙂
Paloták és késdobálók, fényes klubbok és faluszéli diszkók.
“A győztes ég fektette rám a sátrát,
a harmattól kék lett a homlokom
s így kergettem a Istent, aki hátrált,
s a jövendőt, amely az otthonom.
A hegytetőkön órákig pihentem,
s megbámultam az izzadt kőtörőt,
de a dómok mellett fütyülve mentem,
s kinevettem a cifra püspököt:
s ezért csak csók és korbács hullott árva
testemre, mely oly egyformán feküdt
csipkés párnák között és utcasárban,
megáldva és leköpve mindenütt.”
13 Comments
Küldesz majd egy példányt? 🙂 Dedikálva természetesen 🙂
Hát hogyne! 🙂
No akkor egy búfeledtető blogtalálkozó?:)
Hmmm, saját vers? Szép! 😉
Bullfrog, oké! 🙂
Nem saját, Villon-é, Faludy fordítás. 😀
Jahh… hát… akkor is. 🙂
szeretem Villont…..:)
“és nyakamon érzem, hogy seggem míly nehéz”
Dóri, emailcsere történt:)…csak szólok:)
elfelejtettem a jelszavam..és??? és??? és??? 😛 😀
Drága Dó!
Komolyan mondom, ebben a mai magyar posványban életmentő minden tiszta, őszinte gondolat, és nagyon hálás vagyok minden egyes sorodért.
Jó, a képeid is nagyon kellenek, 🙂 de jó érzés tudni azt is, hogy a forma mellett a tartalom sem mindennapi.
Hiszed vagy sem, a legjobban veled én most egy hosszú, diszkrét vacsorára vágynék, ahol beszélgetni lehet veled hosszasan.
(ritka az, amikor egy nőben a szexualitást egyszerre teremti meg a belső és külső kisugárzás – leginkább ezt köszönöm neked!)
Kedves Dóra!
Amióta egy O.Wilde mesét betettél a blogodba elég gyakran erre nézek,előitéletemtől megfosztva:)Most ki kell,hogy javítsalak!Az idézett vers (Ballada a senki fiáról)nem Villon mű! Ez eredeti Faludy:)Egyébként Faludy többi “Villon átköltésének” sincs sok köze az eredeti Villonhoz(persze ettől függetlenül gyönyörűek),háromról tudom biztosan,hogy teljes egészében Faludy vers: A ballada a senki fiáról,a Haláltánc ballada és a Nagy testamentum amiben Faludy bevallása szerint mindössze KÉT sor Villoné..a többit ő írta.Akkor be is fejezem,remélem,hogy nem kötözködésnek vagy okoskodásnak vetted ezt a hozzászólást:)Ja, még annyit,ha valódi Villonra is kiváncsi vagy akkor Szabó Lőrinc fordításaiban olvasd!Minden jót Neked!Az irodalmat pedig szeresd továbbra is:)
“Saját költségünkön verseket kihozni: ezt Paul Verlaine-től József Attiláig semelyik költő nem tekintette megalázónak. Pénzt kértem kölcsön és megállapodtam az Officina Nyomdával, hogy 1937 könyvnapjára ezer példányban kinyomják a Villon-balladákat. Időközben két gond is gyötört. Az egyik, hogy 200 példányt sem sikerül eladnom és a kölcsönt nem tudom visszafizetni. És a másik: hogy az ügyészség elkobozza a könyvet. A fenti utószóban ugyan megírtam, hogy a Villon-versek átköltésénél semmilyen szabadságtól nem riadtam vissza, de a legfontosabbat elhagytam. Azt, hogy Villont azért választottam átköltésem tárgyául, mert a Villon álnév alatt sok mindent kimondhattam, amit, ha a magam neve alatt írom, nem tűrnek el” Faludy György
Hm. Érdekesen hangzik. Igazad lehet.
Próbáltam keresni viszont más fordítást, mert biztosan tudom, olvastam valahol ugyanezt a verset nem Faluditól…. De sehol sem találtam.
🙂
Kicsit utánajártam:)”Láthatjuk tehát, hogy a Faludy-féle Villon-átköltéseknek valóban nemigen van sok közük az eredeti Villonokhoz. Bár a magyar költő néhány Villon-ballada alaptémáját megtartja, azoknak is alapvetően megváltoztatja az alaphangvételét, stílusát, adott esetben motívumkörét. Nem véletlen azonban, hogy a legismertebb és legnépszerűbb átköltések éppen azok, melyeket Faludy szinte teljes egészében magáénak tudhat: a Ballada a Senki Fiáról (melynek alapmotívumai szintén megtalálhatók az Ellentétek című Villon-balladában), A haláltánc-ballada (mely a középkori haláltánc-hagyomány sajátos hangvételben való újrafogalmazása) vagy a Testamentum (mely nyilván a villoni eredetire támaszkodik, konkrétan, a szövege alapján mégis saját, önálló alkotása Faludynak).” Ha érdekel,itt olvashatsz bővebben: http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2005&honap=3&cikk=7818 és bocs az “irodalom óráért”:)
🙂
Köszi az infókat. Jó pap holtig tanul. 🙂